Vén Muskétás

Lombos, vén Jelen tövében Virraszt Élet apó régen.   Vénségesen ifjú marad, Az Öröklét? Csak pillanat.   Nincs vége, nem volt kezdete, Bizonyság rá Isten neve.   Lombos, vén Idő tövében Nincs “soha” és nem volt “régen”.   Múlt, Jövő – meddő…

Zoe kutyám kísérget Rekkenő melegben, Amikor még a szellő is Ásítozva lebben.   Nem tágít, bár nyelve lóg, Mindig a nyomomban, Amint simogatom, érzem, Hogy a szíve dobban.   Kis fekete labrador Emeli a praclit, Télen-nyáron hűségesen Követi a gazdit.   Nem unja a…

HETEDIK RÉSZ   Üres tér volt a város közepén, s a homokkupacok közt jókora gödör éktelenkedett. Mellette frissen égetett téglák nyersszínű halmai álltak.   A kicsinyke domb tetején kuporgó vályog palotácska felől szegényes ünnepi menet kanyargott. Az elöl lépkedő…

  SZÁZHETVENNEGYEDIK RÉSZ   A profán látszólag mindenben a szakrális pontos ellentéte, de ez így helytelen megfogalmazás, hiszen a két fogalom egyáltalán nincs ugyanabban a dimenzióban.   A profán alapja a közöny. Ha valamit profánnak tekintek, azzal szemben teljesen…

Líra-inflációs korban A vén Pegazus megtorpan.   Gőzzel hajtott mű-paripák Raja mű Parnasszusra hág.   Mű-sors keresi mű-okát; Drog-ihlet halandzsát okád.   Líra-infációs korban Rossz vers tombol hosszú sorban.   Szépet rabol, reményt zabál, Fosztogat, akár a…

NEGYVENHARMADIK RÉSZ   A kezdet viharos volt. a budai pasa magához vonta a szentlőrinci táborban tartózkodó csapatokat is, és Szigetvár alá vonult. A várbeliek a török had érkezésére kitörtek, és egészen napnyugtáig kemény harcot folytattak a támadókkal. Naplemente után…

Idő-parti faluvége; Valami új álom kéne.   Fellegek az esti égen; Volt jövő, de – nagyon régen.   Rezignált lombok susognak Gyászmisét régi daloknak.   Idő-parti faluvége; Öreg fák néznek az égre.   Vén sejtelem szárnya rebben Ködös, sötét esti…

Több súlyos vereség után Rómában diktátorrá választották Fabius Maximust, aki utóbb a “Késedelmeskedő”, azaz a “Cunctator” állandó jelzőt kapta a hadtörténetben. Fabius valójában nem azért kerülte a csatát, mert félt a harctól, hanem azért, mert rájött, hogy a…

. HATODIK RÉSZ   Na és? – kérdezett vissza meglehetősen gügye ábrázattal Napsárkány. – Mi van, ha szűzházasságban élek? Talán nem az én dolgom?   Szélfarkas már acsarkodott volna, de apám leintette. Maga vette át a szót.   A lány, akit a számodra…

Vitorlát bontott a Nyár, Lombosak az esték, Napsugárban ragyog újra A Szent Végtelenség.   Üde a Nyár mosolya, Sok virággal ékes, Politikus legyen, aki Panaszkodni képes.   Istennel örül, aki Megváltódni érett; A Nyár virágpompájából Ragyog ránk az Élet.