NEGYVENHARMADIK RÉSZ
A kezdet viharos volt. a budai pasa magához vonta a szentlőrinci táborban tartózkodó csapatokat is, és Szigetvár alá vonult. A várbeliek a török had érkezésére kitörtek, és egészen napnyugtáig kemény harcot folytattak a támadókkal. Naplemente után fegyelmezetten visszatértek a várba és a városba. Horváth Márk szűkszavú jelentése szerint:
„pogánokban sokan földre hullának”.
A pasa ennek ellenére igen nagy önbizalommal nyilatkozott. Kifejtette, hogy a támadása nem áll meg Szigetvár bevételénél, folytatja a hadjáratot, és több más vár elfoglalása mellett, még Kanizsát is török kézre akarja keríteni.
Ehhez azonban előbb el kellett (volna) foglalnia a várat.
Június tizenegyedikén – miközben folyt a vár körülsáncolása, a pasa szemrevételezte a várat, hogy gyenge pontot találhasson rajta.
Portyázó akindzsi és egyéb csürhéje ekkor már a környéket pusztította és fosztogatta. A korabeli beszámolók szerint ennek következtében körülbelül ötven kilométeres körzetben néptelenedtek el a falvak.
Khadim Ali pasa alighanem valamikor ezen a napon, tizenegyedikén délelőtt érthette meg, hogy egyáltalán nem lesz könnyű dolga Szigetvárral.
A vár eddigi erősítése korántsem volt hiábavaló. A város körülbelül négyszáz méter hosszan nyúlt el észak-déli irányban, mocsár és tó övezte. Megközelíteni csak a déli, illetve a keleti oldal felől lehetett. Itt a várat nem övezte kiterjedt mocsár, csupán a hagyományos vizesárok védte, amelybe az Almás-patak vizét vezették.
Magát a várat a város elfoglalása nélkül egyáltalán nem lehetett megközelíteni.
A védelem fegyvereiről már szóltam. A létszám nemigen lehetett ezer főnél nagyobb, ezek egy része is felfegyverzett városi ember, vagy menekült volt. Horváth Márk mindenkit besorolt a védőseregébe, aki valamelyest tudott bánni a fegyverrel.
Khadim Ali pasa a vár szemrevételezése során az egyetlen lehetséges következtetést vonta le: először a város déli falát kell megtámadnia. Ez kettőszázhúsz méter hosszú volt, a sarkain egy-egy bástyával – Henyei-bástya és Késás-bástya. A két védmű elvileg fedezhette volna egymást, egyéb bástyák azonban nem voltak, hogy ezeket oldalról védelmezzék.
A pasa azonnal átlátta, hogy ez a fal Szigetvár védelmének a leggyengébb pontja. Azt természetesen nem tudta, hogy a várbeli ágyúpark még ahhoz sem elegendő, hogy ez a két bástya egymást korrekt módon tudja védelmezni roham idején, arra meg végképp kevés, hogy a siker reményében vívjon tűzpárbajt az ostromlók tüzérségével.
Khadim Ali úgy döntött, elsőnek a délnyugati védművet, a Késás-bástyát semmisíti meg.
A török főtisztnek a maga szempontjából teljesen igaza volt, jó döntést hozott. Minden esélye megvolt rá, hogy az ostromterve sikerrel jár.
Miután a támadó megtalálta a helyes tervet, Szigetvár védői mindenféle anyagelvű számítgatás szerint teljesen esélytelenek.
Nézzük meg ezt aprólékosan!
Szigetvár vára és városa nagy kiterjedésű erődrendszert alkotnak, amelynek sikeres védelméhez a korban legalább négy-ötezer főnyi, tapasztalt katonákból álló, jól felszerelt őrségre és több száz új, jó minőségű lövegből álló ágyúparkra lett volna szükség.
Mi van ehelyett?
- Körülbelül ezer fegyveres
- Ezeknek legfeljebb a kétharmada tapasztalt katona
- Gyenge ellátás
- Elégtelen tüzérség
Hát a támadók?
A várat körülzáró török kontingens létszáma minimum tízezer fő, ennek legalább a fele élvonalbeli katona. Különösen azok, akik Konstantinápolyból érkeztek az új pasával.
A török tábor azonban népesebb ennél, bár a létszámot felduzzasztó tömeg zöme nem tekinthető katonának.
Csakhogy…
A vár sikeres ostromához ebben a periódusban leginkább műszaki munkálatokra van szükség. Valamilyen módon lehetővé kell tenni, hogy a gyalogság megtámadhassa a falakat; a vizet el kell vezetni, vagy több ponton át kell hidalni. Erre viszont a török tábor nem harcoló tömegei is teljes mértékben alkalmasak, munkáskezet jelentenek. Az ostromnak ebben a periódusában ők is részét képezik a török túlerőnek.
A korabeli katonai szakirodalom szerint egy jól védett vár elfoglalásához körülbelül ötszörös túlerőre van szükség.
Ez itt bőven megvan.
Felmentő sereg??
Mindkét fél tisztában van vele, hogy királyi felmentő seregre Szigetvár nem számíthat, a környező magyar várőrségek és nagyúri magánhadseregek pedig együttvéve is gyengébbek, mint a pasa serege.
Mit lehet tenni ilyen helyzetben?
Egy nyugati zsoldos parancsnok néhány napi, a katonai becsület megtartását szolgáló látszat ellenállás után tárgyalásba bocsátkozna Khadim Ali pasával, és szabad elvonulás fejében feladná a várat.
Ezt diktálná minden anyagelvű megfontolás.
Csakhogy…
Ha a történelmet a nyers anyagelvű megfontolások irányítanák, mi magyarok már régen nem léteznénk.
Folytatása következik.
