Lombos, vén Jelen tövében
Virraszt Élet apó régen.
Vénségesen ifjú marad,
Az Öröklét?
Csak pillanat.
Nincs vége, nem volt kezdete,
Bizonyság rá Isten neve.
Lombos, vén Idő tövében
Nincs “soha” és nem volt “régen”.
Múlt, Jövő – meddő ötletek;
Élni csak Jelenben lehet.
A Múlt? Holt divatkomorna,
De változik korról korra.
Lombos vén Jelen tövében
Múlt csillan vajas kenyéren.
Nem lezárt, nem élettelen;
A Múlt csak – másfajta Jelen.
Aki pesszimista – elvesz;
Amiben nem hiszünk – nem lesz.
Lombos vén Jelen tövében
Sosem lesz pokol, sem éden.
Isten alkotta a Rendet,
De Jövőt – ember teremthet.
Isten-tervet vált valóra
Hajlandóságunk a Jóra.
A lelkünk Isten ölében,
Lombos vén Jelen tövében.
