A Kezdetektől egész mostanáig
Itt élünk Európa közepén;
Múltunk véres,
Jövőnk bizonytalan,
Mint minden más népé
E földtekén.
Ezer függönyű homályban
A Kezdet;
Hogy jöttünk, vagy nem jöttünk valahonnan,
A história erről csak dadog,
De itt kell…
Esős nyári napokon
Duzzog nyaraló rokon.
Felhőzuhany-vízlepel;
Kánikula szünetel.
Csordogál sok új patak,
A lombok sóhajtanak.
Esős nyári napokon
Fut a toll a papíron.
Frissesség, csöndes eső,
Igazi író-idő.
Csendes eső szemereg,
Kedv és remény…
Nyár derekán
Fényesek az álmok;
Hívogat a Jövő,
Mint egy mosolygó zsarátnok.
Nyár derekán
A színek zenélnek;
Színesebb is, boldogabb is
Ilyenkor az Élet.
Nyár derekán
Zöldebbek a zöldek;
Hallhatjuk boldog sóhaját
A jó öreg Földnek.
Nyár…
Fülledt, ragacsos meleg
Zsibbasztóan ténfereg.
Perzsel, nyúz a levegő,
Elszivárog az Erő.
Száraz föld esőre vár,
Fulladozik a határ.
Fáradt, sivatag-korok
Egén közöny csámborog.
A szélben bogáncs forog,
Szépség, erkölcs – párolog.
Portengerbe…
Méltóságos Hülyeség
Világot kormányoz,
Vezet rózsaszín piacú
Vész-utópiához.
Globalizált édenek
Jönnek akol végett,
Ott majd a sok kevert egyed
Haszonelven béget.
“- Gyerünk hát, gyermekeim!” -
Szól a Tőke néne. -
“Mostantól nem szaporodni,
Keveredni…
Lusta felhők jönnek-mennek,
A kék Ég marad;
Néha mégis azt gondolom:
A világ halad.
Egyszer mindig eltűnnek a
Komor fellegek,
Akármennyi van belőlük;
Élni még lehet.
Egyszer elfagy, másszor megint
Virágzik az ág,
Lassan cammog előre a
Tohonya világ.
Lusta…
Isten mustrája a Nyár,
Szépség-seregszemle;
Teremthet-e szebb jövendőt
Az Ember szerelme?
Kék nótát dalol az Ég,
A Jelen esendő;
Fontos dolgokról fog-e majd
Szólni a Jövendő?
Szabadság és Igazság
Perdül majd az élre?
Nem futnak-e a dolgok a
Jövőben is…
Meghitt, napos névünnepen
Éltem könyvét előveszem.
Volt már ötvenhárom telem;
A kenyerem javát eszem.
Jutott daróc,
Puha kelme -
Éltet Anikóm Szerelme.
Minket a Lét együtt ringat;
Felneveltük Lányainkat.
Tömérdek munka, alázat
Adott nekünk kicsi…
Eső hull szomorú nyárba;
A tiszta szó mindig árva.
Közömbös a korán kelő;
Halandzsánál a túlerő.
Sárrá foszlik a barázda;
Eső hull szomorú nyárba.
Eső esik komótosan,
Minden por sár felé rohan.
Múlt száll a Jelennel pörbe;
Idő hull a szomjas…