A Nap hőséggel kartácsol;
A Vihar?
Valahol távol…
A nyári ég visszahőköl,
Indulat lángol a hőtől.
Gondolatok tűkön ülnek,
Pattanásig megfeszülnek.
A Nap hőséggel kartácsol,
Sunyi homály poklot ácsol.
Sülve lapít az enyészet;
Strandon piheg tán a végzet.
Hőség vihog felhő mögül;
A fél világ már menekül.
A Nap hőséggel kartácsol,
Jövő hajója bukdácsol.
Vasbaglyai globál-szesznek
Globál mérget permeteznek.
Gyilkos fantazmagóriák
Műanyag foga Hitet rág.
A Nap hőséggel kartácsol,
Az Igazság?
Mindig máshol…
Apró helyek lokál hősét
Nyomja poshadt globál-hőség.
Pénz pénzebbé lenni akar;
A horizont mögött – vihar.
A Nap hőséggel kartácsol,
Helyt kell állnunk,
Legyünk bárhol.
Készül már a Vihar távol,
A Nap hőséggel kartácsol.
