Eső volt,
Most sóhajtozik a kert,
A tócsák tükrén huncut fény ragyog;
Itthon vagyok.
Madárcsicsergés,
Csendes nyugalom;
Alszik a vén Idő a vállamon.
Borult az ég,
A napfény tétova,
Vízcseppel ragyog a virágokon
Anikóm kéznyoma.
A békesség csendesen gomolyog;
Itthon vagyok.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
