SZÁZNYOLCVANHETEDIK RÉSZ
- Valóban nem lehetséges a nagy líra?
A kanonizált költészet premisszái szerint természetesen nem. Ezen vitatkozni sem érdemes, az ő szempontjaik szerint a nagy költészet – azaz a kanonizált elvek szerint felépülő nagy költészet – eleve lehetetlen. Ezt a kánon kultúrája helyenként még hirdeti is.
Nem látják, hogy öngól. Önmagukat minősítik jelentéktelennek – amiről kár volna vitázni velük.
Valóban lehetetlen a nagy költészet?
Semmiképpen sem.
A nagy költészet soha, semmiféle korban sem lehetetlen. A költészet az emberiség legsajátabb tulajdonai közé tartozik. Amíg ember létezik, létezhet költészet is, és bármelyik korban keletkezhet nagy líra – ha van hozzá, probléma, program, fontos küldetés, mondanivaló és – ami a legfontosabb – személyes tehetség.
Hiányozhat-e korunkban ezek közül bármelyik?
Nemigen.
- Nem tűnik úgy, hogy nagyon is szükség volna a nagy lírára?
Elég csak szemlét tartanunk jelen és jövő problémái felett…
Dehogynem! Nagyon nagy szükség van ma az igazán nagy költészetre.
- Nem kínoz-e bennünket az emberiség történetének összes eddigi kérdése, nem követik-e el a szemünk láttára az emberiség összes eddigi típushibáját – szinte mindet együttvéve?
De igen. Az összes típushiba, mind együttvéve.
Ha a kanonizált líra premisszái alapján lehetetlen a nagy költészet, akkor a kánonon kívülről kell érkeznie.
Folytatása következik.
