Ott feketéllik a török,
Roppant, vad sokaság,
Sok martalóc, meg janicsár,
Beglerbégek, basák.
A szolgaság rossz tengere,
Poshadt világverő,
Kenetteljesen hirdeti:
Jövőnk a túlerő.
Vén, nyegle végzet küldte ránk
A pusztító hadat,
S egy szál kardomban itt velem
A szabad akarat.
A parazita túlerő
Ha most el nem szalad,
Nem lesz igaz dal itt sose,
S örök káosz marad.
Ágaskodik a paripám,
Szablyámon Nap ragyog,
Nem érdekel a túlerő,
Legfeljebb meghalok.
Gyerünk! Az Isten itt velünk,
S a nemes hagyomány,
Fújjátok azt a trombitát,
Reszkessen a pogány!
