Sátán, a vén aktakukac
Bús iroda-töltelék,
Istennek jut a Szerelem,
Ördögnek a kartoték.
A körmönfont bürokrata
Folyvást packázik velünk,
Kiszorít az életünkből,
Hogyha rosszul ügyelünk.
Nem marad majd az életben
Se szépség, se ráció,
Egyéb sem lesz a világon,
Csak dokumentáció.
Sátán, a vén aktakukac
Rendet tenne ízibe’,
Űrlapok sodornák el a
Világot a semmibe.
Bürokratikus világban
Nyakig ér a lelki sár,
Minden létet mélybe húz az
Adminisztratív mocsár.
Sátán, a vén aktakukac
Reméli, hogy célba ér,
Ha egyszer az olcsó látszat
A valónál többet ér.
Sántán, a vén aktakukac
Papírt kérődzik nekünk;
De elsárgul aktáival,
Ha éljük az életünk.
