Januári reggelen
A világunk jégverem.
—–
A hajnal arca fakó,
Fényes sárba hull a hó.
—–
Fázós remény szendereg,
Ostrom alatt a meleg.
—–
Januári délelőtt
Szürkéllik a Föld fölött.
—-
Lompos, szürke fellegek
Sötétítik az eget.
—–
Csikorog a száraz ág,
Havat seper a világ.
—–
Januári délidő,
Jóság után epedő.
—-
Bágyadt, suta napsugár
Jégen fejtetőre áll.
—–
Szél rázza fák üstökét;
Életből fakad a Lét.
—–
Januári délután
Fagy dalol a körtefán.
—-
Embersorsok csorognak,
Élnek, halnak, alkotnak.
—-
Fagyos, téli feszület,
A becsület nem süket.
—-
Januári este van,
Életünk tovább rohan.
—-
Finom halotti lepel;
Önbecsülést hó lep el.
—-
Kint fagy dermeszt halálra,
Bent a remény hiánya.
—–
Januári éjszaka;
Elmúlás örök hava.
—-
Rendszerváltó hótömeg
Tolvaj fagyot rejteget.
—-
Hull a világ humora
Hamura meg kamura.
—-
Januári hófehér -
Még piros marad a vér.
—-
Csillám-fehér, nyurga fák;
Játékdoboz a világ.
—-
Hegyeken vén dér mulat,
Háztetőkön patyolat.
—-
Szándékokon hó ragyog,
Elmúlnak a szólamok.
—-
Ami rútan gomolyog,
Holnap viccként mosolyog.
—-
Jelen? Patkótlan pata;
Isten nem bürokrata.
