(Aki csak tradíciózik,
Meg a száját tátja,
Próbálja úgy nézni, ahogy
Fukuyama látja.)
A világok legszebbike;
Hurrázzunk tehát ízibe!
A boldogság piacgazdag,
Minden más: vallási maszlag.
Múltunkat a számhoz verem;
Véget ért a történelem.
(Mégse kell ám protestálni
Ezen szavak végett,
Csak így ér a liberális
Történelem véget.)
Kábelbokron bádog mókus;
Zúg a Fukuyama-kórus.
Génmanipulált világfán
Gubbaszt a műanyag sátán.
Atomhulladék tetején
Bőg az ösztövér mű-tehén.
(Akinek ez egészséges
Érzéseit sérti,
Legjobb lesz, ha talán magát,
Fukuyamát kérdi.)
Isten is meghalt a hegyen,
Nehogy liberális legyen.
Ne legyen üres az oltár,
Trónoljon rajta a dollár.
Szent dollár-demokrácia,
Hozsánna, profit-biblia!
(Viszont ha a Történelem
Véget mégse érne,
Fukuyama talán mégis
A bőrébe férne.)
