Mint tűlevél hegyén
Az él:
A boldog Pillanat;
Egy huncut kis cigánykerék,
És máris
Csak elkezdünk
Szorítani
Egy drága jó
Kezet;
És mellettünk
A fű alatt
Oson
Több évtized.
Mint tűlevél hegyén
Az él,
A Lét lélegzete,
Csak sóhajtás,
S a vén Idő
Már elszalad vele.
Időben,
Térben egyaránt
Van posvány
Rengeteg;
Futóhomok a lét, ahol
Az ember nem szeret.
Mint tűlevél hegyén
Az él:
A boldog Pillanat;
De amíg más minden kihuny,
Örökre
