KÉTSZÁZNYOLCVANHARMADIK RÉSZ
A két férfi csodálkozva nézett a szőke nőre.
„Hajó az admirálisnak! A beépített fegyverzet nem mobilizálható. A csatahajó tartalék fegyverrendszere azonban igen, mert ez fegyverhordozó kutterekre van telepítve.”
Karen felfigyelt.
„Admirális a hajónak! Ez pontosan mit jelent?”
Ed Philipsnek a szája is tátva maradt, Helmut kapkodta a fejét ide-oda.
„Hajó az admirálisnak! A beépített fegyverzet minden egyes elemének van tartaléka, ami kutterekre van telepítve.”
Karen a homlokát ráncolta.
„Admirális a hajónak! Ezeket is aktivizáltuk?”
„Hajó az admirálisnak! Igen, de a kutterek nem rendelkeznek legénységgel.”
Karen csaknem legyintett egyet csalódottságában, aztán gondolt egyet.
„Admirális a hajónak! Robotlegénység?”
Karen látta, hogy Ed Philips csöndesen bólint.
„Hajó az admirálisnak! A fegyverhordozó kutterek robotlegénysége raktárban van, originál csomagban, admirális. Sohasem kerültek használatba.”
Helmut elmosolyodott.
„Admirális a hajónak! Mennyi ideig tartana üzembe helyezni őket?”
Ed Philips ezt már nem állta meg szó nélkül.
- Úgy van! – kiáltott fel.
„Hajó az admirálisnak! A csatahajó harci tervében van erre egy automatikus eljárás, ami nem egészen öt perc alatt üzembe helyezi a teljes robotlegénységet, a kutterekre vezényli őket, és újabb öt perc alatt az összes kutter kiléphet a csatahajóból.”
A szőke nő mosolygott:
„Admirális a hajónak! Elrendelem a végrehajtását!”
Meglepetésére a hajó tiltakozott.
„Hajó az admirálisnak! Mást javasolnék, Karen Bozchana Kadlecikova admirális.”
A szőke nő meglepődött. Ed Philips is felkapta a fejét.
„Admirális a hajónak! Halljam!”
„Hajó az admirálisnak! Mindössze negyedórát venne igénybe, hogy a robotharcosokat átkonvertáljuk a saját flottánk számára. Tudásuk, erejük, képzettségük, minden képességük megmaradnak, és száz százalékig megbízhatóak lennének.”
Karen megértette, fel is sóhajtott.
„Admirális a hajónak! Egyetértek! Végrehajtani! A kutterek minél hamarabb szálljanak fel, és vegyék körül a flottát!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtása megkezdve!”
Karennek még valami az eszébe jutott.
„Hajó az admirálisnak! Kérek két századnyi robotharcost azonnal átvezényelni a könnyűcirkálóra!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtás megkezdve!”
„Admirális a hajónak! Meddig tart a kutterek energiája?”
„Hajó az admirálisnak! Legfeljebb öt napig, a tartalék energia felhasználásával nyolc napig, asszonyom!”
Karen megkönnyebbült.
„Admirális a hajónak! A kutterek szálljanak fel minél hamarabb!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtás megkezdve!”
Karen sóhajtott, és töltött magának egy pohár italt. A férfiak feszült tekintetét meglátva elszégyellte magát.
- Bocsássatok meg!
Töltött nekik is. egyiknek se volt kedve inni, Ed Philips le is tette a poharát, Helmut szórakozottan nézegette.
- Hol tarthat a felélesztés?
Költői kérdés volt, Ed Philips érezte is, hogy nem lesz válasz. Még órák voltak hátra.
„Hajó az admirálisnak! Támadási kísérlet!”
Mind oda kapták a tekintetüket a panorámaképernyőre, de szinte semmit sem láttak. Mindössze néhány villanás volt, aztán újra sötét lett a csatahajó körül.
„Hajó az admirálisnak! Ellenség megsemmisítve!”
Még Helmut is hiába meresztgette a szemét, semmit sem látott az ellenségből.
„Admirális a hajónak! Kik voltak a támadók?”
Ez a másik kettőt is érdekelte.
„Hajó az admirálisnak! Öt Rodney-osztályú csatahajó, asszonyom.”
Ed Philips összerándult, Karen szája remegett. Vajon hány hadihajót menesztenek még ellenük?
- Gyorsan és boszorkányosan elbántunk velük! – jegyezte meg Helmut.
Ed Philips kurtán bólintott.
- Hány csatahajójuk lehet még?
- Remélhetőleg minél több! – vágta rá Ed Philips.
Mindketten kérdően néztek rá, ezért hozzátette:
- Most egy ideges és korlátolt biztonsági főnök irányítja ide ezeket a csatahajókat. Ha van még belőlük elég, semmi egyebet sem tesz majd, mind ideküldi az összeset. Ha elfogynak, kénytelen lesz valami okosabb fickótól segítséget kérni. Vagy jelenteni a dolgot az Ultenberg csoportnak. Nem tudom, hány hajóval rendelkezhet még, ezekből nem készült valami sok. Egyenként is hatalmasak és méregdrágák.
Karen érezte, hogy az izgalomtól az arca és a nyaka is kivörösödik.
„Admirális a hajónak! Van-e még a csatahajón mobilizálható fegyverzet?”
Ed Philips értetlenkedve nézett a szőke nőre.
„Hajó az admirálisnak! A leghatékonyabb fegyvertípusok közül néhánynak még van tartaléka. Ezek közül három mobilizálható, asszonyom.”
Karen éppen ezt akarta hallani.
„Admirális a hajónak! Használtuk eddig ezeket?”
„Hajó az admirálisnak! Még nem használtuk őket, asszonyom!”
„Admirális a hajónak! Ezeket át lehetne helyezni a könnyűcirkálóra?”
„Hajó az admirálisnak! Az említett három minden további nélkül áthelyezhető, asszonyom.”
Karen éppen ezt akarta hallani.
„Admirális a hajónak! Ezeket a fegyvereket a robotharcos kezelőkkel azonnal áthelyezni a könnyűcirkálóra!”
Ed Philips csodálkozva nézett a szőke nőre.
- Miért?
Karen elengedte a füle mellett a kérdést.
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva, végrehajtás megkezdve!”
Feszülten figyelték a panorámaképernyőt. Ekkor már kezdtek kifelé rajzani a csatahajó testéből a fürge kutterek.
Folytatása következik.
