Az alábbi történetet Bölöni György mesélte:
----
Egy alkalommal Ady néhány versét egy borítékba tette, és küldönccel küldte be a Nyugat szerkesztőségébe. A borítékra ezt írta: "Nyugat szerkesztősége, Osvát Ernő és Fenyő Miksa Úrnak. E. V. ".
A levél negyedórán belül a címzettek kezébe került. Osvátnak feltűnt a két betű:
- Mi jelent az E. V.? Fenyő vállat vont.
- Mi lenne? Egy Vers.
- Nem egy vers van benne, hanem három!
Fenyő Miksa megvakarta a füle tövét.
- Akkor nem tudom. Azaz mégis. E. V. azt jelenti: Előleget Várok.
- Gondolod?
- Láttál már olyan szerzőt, aki nem vár előleget?
- Igazad lehet! Küldjünk neki!
Gavalléros összeget tettek a borítékba.
Másnap összefutottak Ady Endrével.
- Köszönöm a pénzt! - hálálkodott a költő. - Honnan tudtátok, hogy szükségem van rá?
Mindkét szerkesztő nagy szemet meresztett.
- Te írtad - mondta Osvát.
- Én?
- Te hát! - kontrázott Fenyő. - E. V. Előleget várok.
Ady előbb meglepődött, majd elnevette magát.
- Bocsássatok meg! Nem sok francia szokást vettem fel Párizsban, de ezt igen. E. V. a francia leveleken gyakori. Azt jelenti: En ville. Azaz: helyben.