Kondul a hajnali szürke, sivár köd;
Lomha a tétova égbolt,
Reszket a távoli fényfolt.
—–
Fonnyad a reggel a kései télies őszben,
Köd puha könnye szivárog,
Lucskos az út meg az árok.
——
Távoli ködtakaró ül a Létre, Jövőre;
Hámlik a szó, s a fakéreg,
Fáznak…
Januári ősz
2014.01.08. 23:25 Vén muskétás
Szólj hozzá!
Címkék: Rigmus
